Forr�s: www.petardastop.hu

�llatorvos vagyok, 15 �ve dolgozom a kis�llatpraxisban �s ugyanennyi ideje foglalkozom kuty�k idegrendszeri megbeteged�seivel. Elsõsorban a szorong�sos k�rk�peivel, p�nikt�neteivel �s epilepszi�s t�netegy�tteseivel.
�llatorvosi gyakorlati munk�m sor�n egyre gyakrabban a p�nikbetegs�g rendk�v�l v�ltozatos �s soksz�nû t�nettan�val tal�lkozom. T�bb mint egy �vtizedes tapasztalatom �s a kis betegek heteken, h�napokon �tt�rt�nõ megfigyel�s�nek eredm�nyek�nt, valamint a tulajdonosok, szinte naponk�nti besz�mol�j�nak seg�ts�g�vel tudom elk�l�n�teni, hogy pszichi�triai t�netekrõl, f�jdalom t�nektrõl, bizonyos t�pus� epilepszi�k, g�rcs�kkel nem j�r� k�rform�ir�l vagy �gynevezett �lrohamokr�l van-e sz�.
Gazdag�tj�k a neurol�giai t�neteket az �.n. alkalmi rohamok �s az ezt k�vetõen vagy �n�ll�an, hirtelen jelentkezõ – a tulajdonosok sz�m�ra r�misztõ t�neteket produk�l�- val�di epilepszi�k.

Azt hiszem, ezek ut�n �rthetõ, hogy az �llatorvosnak a mindennapi munk�ja sor�n arra is kell gondolnia, hogy a kutya is ugyan�gy szenved a szorong�sokt�l, a p�nikrohamokt�l, a f�bi�kt�l �s m�g sz�mtalan pszichi�triai betegs�gtõl mint az ember. Ebben rejlik munk�nk sz�ps�ge is, hiszen az �llat csak a test�vel besz�l, a szem�lyis�gzavarokkal, a megv�ltozott viselked�ssel, az elvesztett szobatisztas�ggal, a v�ratlan, agressz�v megnyilv�nul�ssal, furcsa szok�sok �s szokatlan testhelyzetek felv�tel�vel. Csak meg kell �rten�nk, hogy az �llat „ mirõl mes�l”.

Van az �vnek egy olyan szakasza, �s ez a december 2o.-a �s janu�r o4.-e k�zti idõszak, amikor a legnagyobb sz�mban az elõbbiekben felsorolt neurol�giai t�netek valamelyik�t, vagy nagy r�sz�t egy�ttesen mutat� kutyap�ciens ker�l a rendelõmbe.
A kar�csony �s a szilveszter k�z�tti idõszakban sz�mtalan telefonh�v�st kapok nemcsak Budapestrõl, hanem az orsz�g k�l�nb�zõ ter�let�rõl is. A kutya tulajdonosok seg�ts�get k�rnek tõlem, hogyan k�sz�ljenek fel gy�gyszeresen a pet�rd�z�sok, a „ piro-technikai mulats�gok ’’ idõszak�ra.
Vannak k�zt�k, �ltalam �vek �ta gondoz�sba vett val�di epilepszi�kban szenvedõ kuty�k tulajdonosai, akik f�lnek att�l, hogy ebben a kritikus idõszakban sûrûs�dni fognak az epilepszi�s rohamok. Vannak, akik csak tan�csot k�rnek, hogy az alapvetõen eg�szs�ges idegrendszerû kuty�ikon hogyan seg�tsenek a szilveszteri pet�rd�z�sok idej�n, hiszen sok esetben nagy testû, h�zõrzõ kuty�kr�l van sz�, akik nem sz�vesen tart�zkodnak a lak�sban, mivel sz�mukra a csal�d �s a h�z v�delme a legfontosabb feladatuk.
Az ut�bbi esetben a legegyszerûbb a helyzetem. Ilyenkor, nagy adag nyugtat�k (melyek tablett�k, �s sz�jny�lkah�rty�ra kenhetõ g�l form�j�ban m�r forgalomban vannak) naponk�nti ad�s�val, enyh�bb estekben, csak december 31.-�n alkalmazva, a kuty�k a pet�rdarobban�sok �ltal kiv�ltott, õrj�ng�sig fokoz�d� f�lelem�rzet�t el lehet tomp�tani.
Sokkal nehezebb a helyzetem, ha val�di epilepszi�r�l van sz�. Ebben az esetben, minden pet�rdarobban�sra egyre fokoz�dnak a kuty�kon a p�nik t�netek /zih�l�s, nyugtalan, meg�ll�thatatlan j�rk�l�s, remeg�s, ny�lz�s, �tv�gytalans�g, folyamatos menek�l�si k�nyszer, esetleg agressz�v megnyilv�nul�sok /

A fentiekben felsorolt klinikai t�netek egyar�nt vonatkoznak lak�sban �lõ kuty�kra �s kertben tartott �llatokra is. A kerti kuty�knak egyetlen c�ljuk van ilyenkor, bejutni a biztons�got jelentõ lak�sba vagy elmenek�lni a f�lelmetes d�rren�sek elõl. Valamelyik pet�rdarobban�sra v�rhat� az elsõ epilepszi�s roham jelentkez�se, amelyet vagy csak n�h�ny roham k�vet vagy sz�mtalanul sok / 2 �ra alatt 30-50 roham is jelentkezhet /.
Ennek k�vetkezt�ben a csal�d az �nnepek alatt, de fõleg dec. 31.-�n szinte csak a kuty�val van elfoglalva, hiszen minden�ron megpr�b�lj�k sz�m�ra biztos�tani a nyugalmat , ugyanis a sorozatos robban�sok, nem csak p�nik t�neteket okoznak kuty�n, hanem egyben rohamprovok�l� t�nyezõk�nt is szerepelnek. Sz�ba sem j�het, hogy a csal�d elutazzon az �nnepekre �s m�s gondjaira b�zza vagy panzi�ba adja a p�nik betegs�gben vagy epilepszi�ban szenvedõ kuty�j�t.

Sok esetben az elsõ epilepszi�s roham is ebben a kritikus idõszakban jelentkezik az �llat �let�ben. Ha az elsõ roham jelentkez�se erre az idõszakra tevõdik, a mai napig �ri�si kih�v�st jelent a sz�momra szakmailag. Ennek az a magyar�zata, hogy a g�rcs�s t�netek h�tter�ben �llhat val�di epilepszia, un. alkalmi roham vagy �lroham.
A h�rom rohamjelens�g h�tter�t csak elektroencephaogr�fi�s vizsg�lattal lehetne elk�l�n�teni , amelyre az �nnepek miatt �s gyors, gy�gyszeres beavatkoz�s ig�nye miatt nem ny�lhat lehetõs�g az adott helyzetben. Ugyanis ha �lrohamr�l van sz� / pszichog�n roham/ antiepileptikum ad�sa fokozhatja a rohamok sz�m�t, ilyenkor csak nyugtat� injekci�t szabad adni az �llatnak.
Val�di epilepszi�ban �s alkalmi rohamok eset�n, azonnal nagy adag antiepileptikum ad�sa javasolt injekci�s form�ban a rohammentess�g el�r�s�ig.

Gyakori, hogy az ezen idõszakban a t�bbsz�r�s stressz hat�snak kitett �llatokon a rohamok r�gz�lnek �s �lete v�g�ig epilepszi�s marad az �llat. Sokszor az elsõ epilepszi�s roham , csak ilyen heves durva ingerre jelentkezik, lehet hogyha a kutya a pet�rd�k okozta hangrobban�sokkal �s l�gnyom�sv�ltoz�ssal nem tal�lkozik, az epilepszi�ja sem alakul ki.
A tart�san beteg kutya kezel�se �ri�si anyagi terhet r� a csal�dra, hiszen az antiepileptikumok �s szorong�sg�tl� gy�gyszerek haz�nkban rendk�v�l dr�g�k.
Sok estben a csal�d az �nnepek ut�n, az addig eg�szs�ges �llat euthan�zi�ja mellett d�nt, hiszen k�ptelen a csal�di k�lts�gvet�s m�g egy ilyen terhet elb�rni.

Nagyon gyakoriak az �llatok traum�s s�r�l�sek szilveszter t�j�k�n. Sok esetben a kutya a pet�rda robban�sok �ltal kiv�ltott menek�l�si k�nyszer miatt fennakad a ker�t�sen, az õrj�ngõ �llatot sokszor a tulajdonos sem tudja megf�kezni.
Tal�lkoztam olyan esettel is a amikor az �llat a ker�t�sen pr�b�lt �tm�szni �s a t�bb �r�s k�zdelem miatt a ker�t�sen kapott gyomorcsavarod�st �s ott is pusztult el.
L�ttam olyan esetet is amikor a kutya f�lelemtõl õrj�ngve fejjel t�rte be a konyha ablak�t a lak�sba jut�s rem�ny�ben.
A durva hanghat�sok, a f�lelembõl ad�d� menek�l�si k�nyszer �s t�j�koz�d�si zavar k�vetkezt�ben, rengeteg �llat a s�ta k�zben elsz�kik, v�delmet keresve �s soha nem tal�lva haza, vagy a gazdi szeme l�tt�ra ker�l a kocsi kereke al�.

Soha ennyi c�dula nincs a v�r�m fali�js�g�n ,,Elveszett a kuty�m, k�rem seg�tsenek!’’ c. felirattal mint a szilveszter k�r�li idõszakban. (Sokszor elõfordul, hogy akarva vagy akaratlanul a pet�rda a kuty�t tal�lja el, komoly s�r�l�seket okozva.)
Soha ennyi tal�lt kuty�t nem hoznak a rendelõmbe, mint minden �v december �s janu�r h�napj�ban, tan�csot �s seg�ts�get k�rve tõlem.
Mialatt e sorokat �rom, febru�r elej�n, becs�ngettek hozz�m, �s egy csontt� sov�nyodott, gy�ny�rû, nagytestû kuty�t hoztak, azt mondt�k r�g�ta kint k�borol. Lehet, hogy õt is a pet�rd�k ,,kergett�k el’’ otthonr�l az utc�ra. Mivel lehetõs�gem van r�, befogadtam, ahogy a szem�be n�ztem, l�ttam a k�ny�rg�st, hogy „ ne k�ldj el ” . A gyermekeim Baba-Macinak keresztelt�k el �s vel�nk fogja le�lni az �let�t, h�zõrzõk�nt. Azt hiszem õ a szerencs�s �ldozatok k�z� tartozik.

Sok ember sz�m�ra – akik csal�dtagk�nt vagy mag�nyos �let�kben egyetlen t�rsukk�nt szeretik a kuty�jukat - az �nnepnapok kuty�juk elveszt�se miatt �let�k legtragikusabb napjaiv� v�llnak.
Mindez, az �rtelmetlen �s rendeletek �ltal egyre kev�sb� szigor�tott, kar�csonyi �nnepek alatti �s a szilveszteri ,,pirotechnikai randal�roz�soknak” k�sz�nhetõen.

Sokat szoktam besz�lgetni az �nnepek alatt a tulajdonosokkal, hiszen a sz�mtalan k�rd�s �s pr�b�lkoz�s, hogy �llataik ne szenvedjenek szilveszter napj�n, �r�kra le�lteti egym�ssal szemben az �llatorvost �s a gazdit.
Sokszor sz�ba ker�l, hogy ki hol t�lti a szilvesztert. A tapasztalatom az, hogy az idõsebb gener�ci� akik gyermek vagy felnõtt fejjel �t�ltek egy vil�g�g�st �s egy 1956-t, hat�rozottan jelentik ki hogy szilveszteri pet�rda robban�sok hangjai felt�pik az �vek �ta begy�gyult sebeket.
F�lnek ilyenkor kimenni az utc�ra, nem mennek �t sem a gyermek�kh�z , sem az unok�ikhoz, m�g akkor sem ha a k�zelben laknak, hi�ba h�vja õket a csal�d.
A felsz�nre t�rõ rossz eml�kek miatt ugyan�gy keresik ezek az emberek szilveszter napj�n a biztons�got, mint szeretett kuty�ik.

Budapest, 2oo5. febru�r o3.

Dr. Kiss Gabriella
mag�n�llatorvos