Forr�s: www.petardastop.hu

Az Amerikai K�rnyezetv�delmi Hivatal, az EPA szerint a pet�rd�k nem csak a zajuk, hanem a levegõt szennyezõ f�stj�k k�ros vegyi anyag tartalma miatt is �rtalmasak az emberi eg�szs�gre.

A hagyom�nyos pet�rd�k a burkol� anyagaikat nem sz�m�tva 75%-ban tartalmaznak k�lium-nitr�tot, 15%-ban szenet �s 10%-ban k�nt. A pet�rda robban�sakor rendk�v�l irrit�l� hat�s� l�gszennyezõ g�z, k�n-dioxid keletkezik. Egy indiai vizsg�lat szerint az egyes vall�si �nnepekkor eldurrogtatott pet�rd�k hat�s�ra oly m�rt�kben romlik a levegõ minõs�ge, hogy kimutathat�an megnõ az asztm�s rohamok sz�ma, �s az ezzel kapcsolatos betegfelv�tel is 25%-kal nõtt az egyik helyi korh�zban. A szennyez�s k�l�n�sen jelentõs, ha z�rt t�rben, vagy szûk utc�ban haszn�lnak sok pet�rd�t.

A pirotechnikai eszk�z�k egyik alapanyaga a puskapor, melynek robban�sa sor�n vesz�lyes sz�n- �s k�nvegy�letek keletkeznek, t�bb k�z�l�k r�kkeltõ. A puskaporon t�l gyakran t�bb olyan adal�kanyagot is tartalmaznak, amelyek eg�szs�gi �s k�rnyezeti hat�sa nem ismert. A tûzij�t�kok sz�n�t gyakran neh�zf�m-vegy�letek adj�k: a stroncium vagy a litium adja a piros sz�nt, a r�z a k�ket, a magn�zium, a tit�n vagy az alum�nium a feh�ret, a konyhas� (NaCl) a s�rg�t, a b�rsav vagy a radioakt�v b�rium a z�ldet, a k�lium vagy a rubidium a lil�t. Stockholmban 1996-ban a tûzij�t�kkal is tûzdelt V�zi Fesztiv�l alkalm�val az arz�n, a higany, a kadmium, az �lom �s t�bb m�s f�m levegõbeli koncentr�ci�ja a t�bbsz�r�s�re emelkedett. A neh�zf�mekkel egy�tt k�r�lbel�l 100 kemik�lia tal�lhat� a pirotechnikai eszk�z�kben. T�bbek k�z�tt lehet benn�k aceton, n�trium-benzo�t, sztearinsav, n�trium-szalicil�t �s PVC is. A keletkezõ, jellemzõen aeroszol �g�sterm�kek eg�szs�gi hat�sa a legk�l�nf�l�bb lehet. A pirotechnikai eszk�z�kben tal�lhat� kl�rtartalm� anyagok �g�se sor�n rendk�v�l k�ros – t�bbek k�z�tt r�kkeltõ – dioxinok �s fur�nok keletkeznek.

A nitrog�noxidoknak a pet�rd�k haszn�lat�b�l ad�d� kibocs�t�s�t az EPA nem tudta megbecs�lni, ugyanis a gy�rt�k adatainak h�j�n nem ismert az �sszes eladott pet�rda mennyis�g (nagyon sok ugyanis illeg�lisan ker�l a piacra).

A sv�d New Teknik foly�irat becsl�se szerint csak Sv�dorsz�g ter�let�n h�rom tonna �lom, 60 tonna kr�m �s t�bb kilogramm nagyon m�rgezõ kadmium ker�lt a levegõbe az ezredfordul�s tûzij�t�kok k�vetkezt�ben. (Az EU akkori 15 tagorsz�g�ban ebbõl az alkalomb�l a levegõbe kibocs�tott �lmot 124 tonn�ra becs�lt�k.) Ennek a kibocs�t�snak a k�zvetlen hat�sa az asztm�s �s egy�b k�miai megbeteged�sek n�veked�se. Az eg�szs�gk�rosod�snak k�l�n�sen a gyerekek �s az idõsek, valamint az erre �rz�kenyek vannak kit�ve.

A tûzij�t�kok t�meges haszn�lata felt�telezhetõen nem �ll �sszhangban az ENSZ �ltal elfogadott a ri�i K�rnyezet �s Fejlõd�s Cs�cskonferenci�n elfogadott Feladatok a XXI. sz�zadra c�mû dokumentummal sem.

V�g�l, �sszehasonl�t�sul n�h�ny zajhat�s, m�rt�k�k szerint n�vekvõ sorrendben:

Aj�nlott irodalom:
1. Restrictions on firecracker use proposed, Taiwan, http://www.taiwanheadlines.gov.tw/20000211/20000211s3.html

2. Sameera Khan, The Times of India, Thursday 30 October, Pollution on Diwali worsens asthma, 1997,
http://www.uea.ac.uk/~e490/e3c62/firework.htm

3. Firework Pollution, July 1 2002, Alternet. Org. Fireworks: Breathtaking ... and Deadly, by Gar Smith, http://www.angelfire.com/co3/NCFS/science/breathtaking.html

4. PRETTY SKIES – PRETTY POISONOUS, Firework Pollution, 24 December 1999,
http://www.angelfire.com/co3/NCFS/science/prettyskies.html

5.
http://www.consciouschoice.com/note/note1206.html

Budapest, 2oo5. febru�r 29.

Simon Gergely
Levegõ Munkacsoport