A Wobbler Szimdróma
Forrás: www.pethealthcare.net
www.doberescue.com
Fordította: magashegyi.harcos
Mi is ez?
A szakkifejezés eredetileg egy lovak között előforduló gerincbántalmat jelölt, ami a járás koordinálatlanságát okozta. A kutyáknál előforduló változat eredményeképpen az állat testtartása határozatlan, járás illetve futás közben a nyak alsóbb része nyomja a gerincet. Ezek a kutyák általában botladozva járnak, hátsó lábuk időnként összeakad az elsővel.
Hogyan is történt?
Ez a betegség annak hatására jön létre, hogy két vagy esetleg több csigolya között instabilitás lép fel az alsóbb nyaki részben.
Mikor ez az instabilitás fennáll, a test megkísérli korrigálni a hibát. Az ínszalagok megvastagodnak az izületen belül; egy a gerincvelő fölött, kettő pedig alatta.
Amikor ezek megvastagodtak, nyomást gyakorolnak a gerincvelőre.
A gerincvelő leginkább egy vastag telefonzsinórhoz hasonlít, amely magába foglal ezer meg ezer drótszálat, amik mind fontos információkat szállítanak.
Hasonló eset történik, mikor a megdagadt ínszalagok nyomást gyakorolnak a gerincvelőre. Azok így képtelenek az információkat eljuttatni az agyból a lábhoz, így azok tudnak úgy mozogni, ahogyan kellene.
A kutyámnak mind a négy lába érintett. Ez a betegség része?
Igen. A nyomás hatására a kutya járása rendkívül koordinálatlan. Mindemellett a következő eset gyakran követi ezt. Ez az instabilitás jelen van a csigolyák között, természetellenes nyomást gyakorolva a porckorongra, ami áthat a csontok közé is.
Hetekkel vagy hónapokkal később a porckorong megreped. Amikor ez bekövetkezik akkora mértékű lesz a nyomás, hogy megbénítja. Ez megtörténhet csak a hátsó lábakkal, de akár mind a néggyel is.
Bizonyos fajták veszélyeztetettebbek, mint mások?
Igen. A dogok és a dobermannok nagyobb veszélyben vannak, de bármelyik nagytestű fajtánál megvan a kockázata a betegség kialakulásának.
A dogok a leginkább érintettek 1-3 éves koruk között.
A dobermannoknál és egyéb nagytestű fajtáknál tipikusan 5-7 éves korban jelentkeznek a problémák.
Honnan lehet biztosan tudni, hogy Wobbleres a kutyám?
Röntgenfelvételen látni, hogy a gerinc jellemzően nincsen összehangolva. Ha a kutyus az érintett fajtához tartozik, és a tünetek megvannak az már elég bizonyosságot jelenthet a diagnózishoz.
A szokásos röntgenfelvétel nem mindig mutatja meg a bajt, ezért egy kontrasztanyagos felvétel (myelogram) elkészítése is szükséges lehet.
Ennek során egy speciális kontrasztanyagot juttatnak a gerincvelő köré. A myelogram döntő lehet a diagnózis szempontjából. Ez a vizsgálat általános érzéstelenítési igényel.
Hogyan kezelhető?
Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító szereket használnak a betegség korai szakaszában. ez azonban csak ideiglenes, tüneti kezelést jelent. Ha a betegség elhatalmasodik, az orvosok nem tudnak tenni semmit.
Néhány kutyánál alkalmazható nyaki merevítő, kifejezetten azoknak, akiket nem javasolnak műtétre.
Nagyon súlyos esetekbe segíthet egy azonnali műtét.
A myelogram eredménye határozza meg, hogy a kutyuson segítene-e a műtéti beavatkozás.
Mennyibe kerül az utókezelés?
Az utókezelés mértéke a kutya képes-e idővel hazatérni a kórházból.
ha tud járni, de változatlanul koordinálatlan akkor vigyázni kell, nehogy elessen. Ha még mindig beteg az elbocsátás utáni időszakban, akkor az ár elég számottevő lehet a kutya súlyától függően. Ha nem bírod emelgetni a kutyádat, akkor szükséged lesz valakire, aki segít ebben. Ezt meg kell beszélned, mielőtt a műtét mellett döntenél.
Mik a kilátások?
Amennyiben a műtét végrehajtható addig, amíg a járás csak koordinálatlan, akkor az esélyek a sikerre egészen jók. Ha viszont a bénulás már fennáll mind a négy lábon, akkor az esélyek erősen csökkennek.
Az sikeres műtét esélye általában 75 % , ha a kutya a műtét előtt még képes önállóan járni, azonban ez az arány 50% alá süllyed, ha a kutya erre a műtét előtt sem képes már.
AJÁNLOM AZ OLDALT
